Az édességimádók bűntudat nélkül hódolhatnak szenvedélyüknek

A szénhidrátok nem feltétlenül vezetnek elhízáshoz és fogszuvasodáshoz - vélik a szakemberek. A modern táplálkozástudomány eredményei azt mutatják, hogy a szénhidrátoknak felbecsülhetetlen szerepük van az egészség megőrzésében, jó hatással vannak a fizikai és szellemi teljesítőképességre, és javítják a kedélyállapotot.

Az új álláspont felmentést hozhat az édességgondolákat remegve kerülgető minden csokoládéimádónak, persze csak akkor, ha a kiegyensúlyozott táplálkozásra és rendszeres aktivitásra vonatkozó ajánlásokat is magukévá teszik.

A szénhidrátokkal kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket ismertették a Magyar Táplálkozástudományi Társaság augusztus végén megrendezett, A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban, a modern táplálkozástudomány eredményei tükrében című konferenciáján.

Már az egészen kicsi gyerekek is tudják, hogy a csokoládék, cukorkák, azaz a cukortartalmú élelmiszerek a tiltott gyümölcs kategóriájába tartoznak, és legjobb esetben csak ünnepi alkalmakkor juthatnak hozzá.A táplálkozási szakértők most felülvizsgálták korábbi ajánlásaikat, és a bűnbaknak kikiáltott szénhidrátokat felmentették a korábbi vádak alól. A szénhidrátfogyasztással szemben máig fontos ellenérv a szénhidrátoknak, főként az édességeknek a testsúlyra és fogakra gyakorolt kedvezőtlen hatása. 

A Magyar Édességgyártók Szövetségének megbízásából idén nyáron Magyarországon végzett kutatásból az derült ki, hogy a kövérségért és a fogszuvasodásért az emberek hazánkban is elsősorban az édességeket és a chips-féléket teszik felelőssé. A kutatási eredmények ennek éppen ellenkezőjét bizonyítják.

Ezek szerint nem a megemelt szénhidrátbevitel vezet testsúlytöbblethez. Az elhízás kialakulásában, a helytelen táplálkozás mögött a tápanyagok és a helyes étrend ismeretének hiánya, a fokozott zsírbevitel és a fizikai aktivitásszint csökkenése áll.

A szénhidrátok rehabilitálása a csokoládé pozitív hatásainak felismerésével kezdődött. Korábban már írtunk róla, hogy a kakaó alapanyagú termékek nemcsak lassítják az öregedési folyamatot és a rákos megbetegedések kialakulását, de javítják a kedélyállapotot, és serkentik az agyműködést is.

Hogy került a cukorka a feketelistára?

A táplálkozással kapcsolatos tudatlanság vezethet oda, hogy az elhízásért nagyrészt a szénhidrátokat tesszük felelőssé. Az elhízás lényegében a szervezetben tárolt zsír mennyiségének aránytalan felszaporodását jelenti. Ehhez a szénhidrátoknak a szervezeten belül át kell alakulniuk zsírrá.

Az anyagcsere-folyamatok ezt lehetővé teszik, de meglehetősen "drágán": az átalakulás energiaigényes folyamat, és ennek során a táplálékkal bevitt szénhidrát jelentős része az ehhez szükséges energia termelésére használódik fel, és a zsírtermelés tulajdonképpen, kivéve a különlegesen nagy szénhidrátbevitelt, nem jön létre.

A szénhidrátok fogyasztása után a nettó zsírképződés rendkívül csekély, csak akkor mérhető, ha a máj glükogéntároló kapacitása már teljes mértékben telített. A szükségesnél 25 százalékkal több, szénhidrátból származó energiát tartalmazó étrendnél a szénhidrátok anyagcseréje a 8-10. napon egyensúlyba kerül, nincs zsírfelhalmozódás a szénhidrátokból. 40 százalékos energiatöbbletnél a szénhidrátok kisebb testtömeg-gyarapodást okoznak, mint a zsírok, amelyek közvetlenül kerülhetnek raktározásra, átalakításukra nincs szükség.

A szénhidrátok szerepe, ideértve természetesen a cukrokat is, az elhízásban ezért nem meghatározó. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a tény, hogy a cukrok fogyasztása inzulintermelést vált ki, és ez - fogyókúra esetében - gátolja a zsír felszabadulását a raktárakból.

Miért van szükségünk szénhidrátokra?

A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövid távon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet a szénhidrátfelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg.

A szénhidrátoknak két fő típusát különböztetjük meg: a cukrokat és a keményítőket. Az élelmiszerekben a leggyakoribb cukrok közé tartozik a szacharóz, a glükóz és a fruktóz, melyek a gyümölcsökben, a zöldségekben és a mézben fordulnak elő. A mindenki által kristályos vagy (por)cukor néven ismert szacharózt cukornádból vagy répacukorból állítják elő.

Fő keményítőforrásaink a gabonafélék és a burgonya. A szőlőcukor az agy, illetve az idegszövet alapvető energiaforrása, és általánosan a gyorsan rendelkezésre álló energiát képviseli.

A cukrok a szervezetben számos életfontosságú funkciót ellátó molekulák alkotói is, az öröklődő tulajdonságokat hordozó ribonukleinsavtól a kötőszövetet felépítő, poliszacharidot tartalmazó kollagénen és elasztinon, továbbá a sejtfal egyik alkotóján át a nyálkahártyák védelmét szolgáló mukopoliszacharidokig.

Nemzetközi összehasonlításban az átlagos cukorfogyasztás 51-131 g/nap/személy között változik, ami az össz-energiabevitel 8-21 százalékát teszi ki. Az anyagcsere egyensúlyának fenntartásához minimálisan napi 50 g szénhidrát szükséges, de 4184 kJ (1000 kcal) felvett energiára számítva 125-150 g kívánatos. Az agy naponta mintegy 140 g glükózt használ fel.

Korábbi feltételezések szerint a cukorban gazdag étrendnek alacsony a tápértéke, ez azonban megdőlni látszik, mivel a kutatások bebizonyították, hogy nagy cukorbevitel esetén nem csökken a tápanyagok bevitele olyan mértékben, hogy az hiányt eredményezne. Egy skót felmérés szerint hosszú távon a nagy cukortartalmú ételeket fogyasztó személyeknek kisebb a zsírbevitele.

Boldoggá és okossá tesz

A szénhidrátok javítják a kedélyállapotot, és pozitív hatással vannak a mentális teljesítőképességre is. A táplálkozás köztudottan örömforrás, valamint fontos szerepet játszik a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, így a kommunikációnak is sajátos eszköze.

Egy 1999-ben Amerikában készített tanulmányból kiderül, hogy a mentális problémamegoldó képesség, a logikus érvelés, a reakcióidő, valamint a memória hatékonyabb egy kiadós reggelit követően, mint reggeli fogyasztása nélkül. A táplálékbevitel tehát fokozza a szellemi teljesítményt a reggeli órákban.

Az ebédnek és a kora délután elfogyasztott tápláléknak ellenkező hatása van. Egyedül a cukor és a koffein az, amelyre az állandó mentális teljesítményfokozó hatás jellemző. A felmérésből az is kiderült, hogy a kísérleti alanyok számos intellektuális feladatot könnyebben és jobban oldottak meg snackek fogyasztását követően.

A szénhidrátok mentális teljesítményre és kedélyállapotra gyakorolt hatása a kutatók szerint a szerotonin fokozott termelődésével magyarázható. Érdekesség, hogy újszülötteknél a szacharóz mérsékli a fájdalomérzést.

De mi van a fogakkal?

A fogszuvasodás kialakulásáért nem egyértelműen a cukor a felelős. A legtöbb nyugati országban a fogszuvasodás gyakorisága nagymértékben csökkent, annak ellenére, hogy a szénhidrátfogyasztásban nem figyelhető meg változás. Az étrend és a fogak egészsége szorosan összefügg egymással, de az a hit, miszerint a szénhidrátok fogyasztásának csökkenésével javul a lakosság fogászati állapota, mára túlhaladottá vált.

Az ún. Vipeholm-kutatás kimutatta, hogy nem az elfogyasztott édességek mennyisége, hanem a fogyasztás gyakorisága számít. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy ugyanolyan mennyiségű édesség sokkal nagyobb károsodást okozott akkor, amikor az étkezések között nassoltak a kísérleti alanyok, mint amikor a főétkezés részeként fogyasztották. Ez nyilvánvalóan összefügg az étkezések közötti fogmosással.

Egy közelmúltban végzett felmérésből az derült ki, hogy megfelelő szájápolás mellett a napi néhány alkalommal történő cukorfogyasztás nem károsítja számottevően a fogakat.


Forrás >>>

magyar